Funkció
Daganat
Gyulladás
Kõ
PSA

Mi is az a prosztata, más néven dülmirigy, és hol található ?

A prosztata felnõtt férfiban kb. 20 g. tömegû, szelídgesztenye nagyságú szerv, melynek hátsó felszíne, a végbél felõl tapintható. A prosztata körülöleli a húgycsövet, azt a vezetéket, amelyen keresztül a vizelet a húgyhólyagból a hímvesszõn keresztül kiürül. A könnyebb megértés végett úgy is mondhatnánk, hogy a közvetlenül a hólyag alatt elhelyezkedõ prosztatát keresztülfúrja a húgycsõ. Így a húgycsõnek van egy prosztatán belüli, körülbelül 2-3 cm-es szakasza, ezt követõen még körülbelül 13-15 cm hosszan folytatódik.Szövettanilag simaizom sejtekbõl és mirigyhámból épül fel, melyet fibrozus tok vesz körül.

A férfi megtermékenyítõ sejtjeit, a spermiumokat a here termeli. A herébõl a spermiumok a mellékherébe kerülnek, majd innen egy hosszú csövön, az ondóvezetéken keresztül jutnak a húgycsõ prosztatán keresztülfutó szakaszába, ezt a nyílást ondódombnak hívják. A prosztata alatt két kis mirigy található, ezek az ondóhólyagok, amelyek kivezeto nyílásai belefutnak az ondóvezetékbe. A prosztatából is számos vékony csõ nyílik az ondóvezetékbe, mielott az a húgycsobe ömlene. A prosztata és az ondóhólyag váladéka összekeveredik, és a spermiumokkal együtt a húgycsõbe kerül, ez az ondó. A fent említett mirigyek váladéka az ondósejtek mozgását segítik, a prosztata izomszövete pedig elosegíti ezek kilövellését a húgycsõbe, illetve a külvilágba. A kilövellés során a hólyagnyak bezárul, hogy az ejakulátum ne juthasson vissza a hólyagba. A prosztata váladéka jelentõs koncentrációban tartalmaz cinket, citromsavat, fehérjéket és enzimeket.

A prosztata a húgycsõ körül helyezkedik el. A húgycsõ az a vezeték, amelyen keresztül a vizelet távozik a hólyagból. A legtöbb férfi a kor elõrehaladtával azt tapasztalja, hogy vizelete lassabban áramlik, illetve nehezebben indul meg.

Elõfordul, hogy a vizeletáramlás teljesen gátolt, ilyenkor egy csövet (katéter) kell a hólyagba vezetni a vizeletürülés biztosítása érdekében. Ezt a problémát többnyire a prosztata fokozatos megnagyobbodása okozza, amit "jóindulatú prosztata túltengésnek" neveznek. Néhány esetben ezt a prosztata szöveteinek rosszindulatú növekedése - közismert nevén prosztatarák - kísérheti.

Jóindulatú prosztata nagyobbodás (BPH)

A jóindulatú prosztata megnagyobbodás az életszínvonal és az átlagéletkor emelkedésével a korosodó férfiak mind szélesebb körét érintõ, az életminõséget jelentõs mértékben befolyásoló betegség.

Szakértõk szerint világszerte az ötven éven felüli férfiaknak több mint a fele szenved prosztatabántalmakban. Nyolcvan éves kor felett a jóindulatú prosztata megnagyobbodás elõfordulási aránya már 90 százalékos.
A BPH akkor alakul ki, mikor a prosztatán belül a sejtek száma elkezd növekedni, és ezáltal növekszik a mirigy mérete is. Ez a megnagyobbodás lassan és fokozatosan alakul ki. A legtöbb férfi észre sem veszi a BPH tüneteit, csak akkor, amikor vizelet ürítése megváltozik. Ennek az egyik oka, hogy amikor a prosztata megnagyobbodik, nyomást gyakorol a húgycsõ falára. Ez összenyomja a húgycsõvel, ezáltal az beszûkül és lassul a vizelet ürítése.

A prosztata sima izmokat is tartalmaz, amelyek akaratunktól függetlenül összehúzónak és nyomást gyakorolnak a húgycsõre, ez is befolyásolja a normális vizelet ürítést. A BPH kialakulása a húgyhólyag falának izomzatában is okozhat változásokat.
A panaszok nem egyértelmûen függenek össze a megnagyobbodott prosztata méretével. Ez azt jelenti, hogy, a normálisnál 3-4-5-ször nagyobb prosztata esetén is lehet panaszmentes valaki, míg egy alig megnagyobbodott, ritka esetben meg sem nagyobbodott prosztata is okozhat súlyos vizelési nehézségeket.

Mi az a PSA?

Egyre többen ismerik a betegek közül azt a laborvizsgálatot, amelynek rövidítése: PSA. A PSA a prosztata specifikus antigén elnevezést takarja. Ez egy szinte kizárólag a prosztatából származó anyag, amely igen kicsiny koncentrációban található a vérben, de a mai modern eszközökkel, ezt a néhány mikrogrammnyi mennyiséget is ki tudjuk mutatni. Abban az esetben, ha daganat alakul ki, akkor ennek az anyagnak a koncentrációja megemelkedik a vérben.
Sajnos vannak kivételek is, mert ez a fehérje inkább prosztata, mint prosztatarák specifikus. Ez alatt azt értjük, hogy a vérbeli koncentrációja kicsiny prosztatadaganatnál is lehet normális, ugyanakkor nagyméretu, jóindulatú (úgynevezett "hyperplasiás") betegségben is lehet a normálértéknél magasabb.
Ennek ellenére e vizsgálat eredménye mindenképpen felvetheti a daganat gyanúját. A PSA vizsgálata nemcsak a diagnosztikában fontos, hanem a betegek követésében, a kezelés hatásosságának vagy hatástalanságának felmérésében is sok fontos információt ad. Ma a prosztatarákos betegek monitorozásában, nyomonkövetésében, aktuális állapotának meghatározásában a legjobb és legbiztosabb módszer a rendszeres PSA-meghatározás.

Mi okozza a prosztatagyulladást?

Évente kb. 2 millió beteg keresi fel orvosát prosztatitisz miatt (az USA-ban)

Ma sem teljesen ismert, hogyan alakul ki a prostatitis. Minden esetben több tényezonek tulajdonítanak szerepet, ezek a fertozés, bizonyos hormonális faktorok és a mindennapi stressz. Nem véletlenül került az infekció (fertozés) az elso helyre, bizonyára leggyakrabban ez okozza a betegséget; a kórokozók leggyakrabban a húgycsövön keresztül jutnak fel a prosztatába. Minden egyéb olyan elváltozás is elosegíti a gyulladás kialakulását, amely megnehezíti a vizeletürítést. Ilyenek a záróizom fokozott izomtónusa, a húgycso szukülete és - az ennek következtében vizeléskor fellépo - nagyobb nyomás a húgycsoben